Szinte ugyan az történik újra és újra, mintha annak előtte nem történt volna meg...
Az is mindegy, hogy a bolygónk melyik részén. És mindennek meg is van a maga lelkes közönsége, meg a tagadói is. Történetesen az egyik kedvenc filmem is valami ilyesmiről szólhat. A történetbe, meg a szereplők karaktereibe úgy érzem bele van sűrítve mindez.
Az, hogy a fantázia terméke, az magában hordozza azt, hogy szép számmal akadnak, akik csupán megtörtént események leíró jellegű beszámolóig képesek eljutni - valami okból. Érezhetően a kifogásaik is ebből fakadnak, akár ezt a filmet nézem, akár a moziból kijövet körülnézek.
Okulás lesz-e vajon az én életemben?