Dehogyisnem!
A történet úgy kezdődött, hogy néztem valamit a tévén... Később megint, valami egészen mást. Szerintem azzal nem vagyok egyedül, hogy amikor a műsor reklámszünet okán megszakad, akkor már öntudatlanul, már-már droidszerűen jön a felállás, a folyó ügyek intézése, vagy bármi csinálása, csak a reklámot ne kelljen nézni.
Mennek is sorjában, de egyszer csak felcsendül egy dallam, egy teljesen az átlagostól eltérő női énekhang, még értem is - mert szépen artikulál az énekes. A fülem hallószőrei kissé megkoptak, de mégis hallom, aztán értem is.
És kíváncsivá is tett, persze először nem tudatosan...
Aztán jött a tudatos várakozás arra, hogy jöjjön megint! És jön, mert reklám és nyomják. De most kifejezetten örülök, mert látom a képeket is most már a fülbemászó dallam mellett és felfogom, hogy a látszólagos szépség és csúnyaság ellentmondása csak valami felvett viselkedés - legalábbis ez a gyengéd üzenet.
Persze azt nem tudom, hogy aki nem érti a dalt, annál ez hogy áll össze, de meglehet, hogy mégis - legalább sejtés szintjén. Aztán végül rákerestem egy hangfelismerő alkalmazással.
Leéltem több, mint félszáz évet enélkül, most mégis azt mondom, hogy hasznos kis jószág ez! Nem olyan régen talán még megkérdeztem volna a fészbúk ismerősöket, hogy tudják-e mi ez a zene. Most meg büszkén mondom:
Megtaláltam!
Mert rám is hatott, pedig nem hinném, hogy direkt célcsoport lennék...
Csak a blog tagjai (követők) szólhatnak hozzá! A követést egyszerűen beállíthatod itt magad is, vagy üzenetben elküldheted a gmail címedet - bármelyik közösségi oldalamon! Hozzáadlak manuálisan, amit bármikor visszavonhatsz, ha mégsem érzed a helyed itt... 😎
VálaszTörlés